múzeum 2.0

így dolgozunk mi

Nevezzük minimum verziónak - ha csak a lehető legkevesebb nyomot akarjuk hagyni a felszínen, akkor valahogy így nézhetne ki majd az új szárny a Hősök tere felől:

















































ÁMRK - KÖSZ, vezető tervező: Szécsi Zsolt


Az index.hu pedig így képzelte el a terv első nyilvánosságra kerülésekor:

"Képünk csak illusztráció" - Index.hu

S hogy mégis miért ilyen bátortalanok a pillanatnyi tervek?

Az építészeken nem múlott, rajzoltak volna szívesen látványosabb dolgot is. A közízlés azonban olyan konzervatív, hogy a beruházási projekt tényleges megindulásáig nem kívántunk ízlésbeli vitákat generálni.

Jellemző, hogy még az index.hu olvasói - akik pedig egyébként nem a változatlanság hívei - is így szavaztak 2004. decemberében.

(A szavazás ugyan még most is nyitott, de nem valószínű, hogy sokan kattintgatnának rá mostanában.)

Szeretné, ha a kortárs építészet megjelenne a Hősök terén?

Igen, mert vonzaná a turistákat                                                435  

Nem, mert elrontaná az összképet                                          3.572

Igen, mert az időt nem lehet megállítani                                  1.240

Nem, mert az időt nem lehet megállítani, de legalább megpróbáljuk  97

Csak ha lehet rajta ugratni görkorcsolyával                                 423

 http://index.hu/kultur/klassz/szepmu1209

Még valamikor a kezdetek kezdetén összeírtuk, mit szeretnénk az új szárnyban létrehozni. Mi az, ami hiányzik a Szépművészeti életéből, és mi az, ami ugyan benn van a meglévő épületben, de sokkal jobb körülményeket szeretnénk biztosítani neki.

Most újra leültünk tisztázni, mik legyenek ezek a funkciók, és hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. Egy munkaközi változat:



























Egy kis magyarázat - bár lesz még bőven szó mindegyik tértípusról.


A földalatti szárny a múzeum új bejárati zónája lesz. Itt lehet majd bejönni a Szépművészetibe, különleges eseményeket leszámítva (megnyitók, rendezvények, múzeumok éjszakája, stb.) ez lesz a fő megközelítési pont.

Az előcsarnokba és a legtöbb hozzá csatlakozó térbe szabadon, mindenféle jegyváltás vagy ellenőrzés nélkül lehet bejönni. Azt szeretnénk, ha ez a zóna nem csak a múzeum előszobája, hanem a város egyik jó hangulatú, jó minőségű találkozó- és vásárlóhelyeje lenne.

Arról, hogy milyennek szeretnénk a múzeum shopot, arról adhat némi sejtést a tavaly a  fenti előcsarnok melletté felhozott bolt kínálata és kinézete - korábban a bolt a mélyföldszinten volt szabályszerűen eldugva.

Az étterem inkább gyorsétterem és kávézó - a színvonal tekintében pedig inkább az osztrák Rosenbergerekre vagy a haránt szemközti ING épület földszintjén levő étteremre gondoljunk, semmint a régi iskolai vagy üzemi étkezdékre.

A kreatív foglalkoztató több teremből áll majd, kisebb-nagyobb csoportok számára lesznek itt mindenféle drámai/kézműves/ügyességi foglalkozások, vagy speciális vezetési programok kiinduló illetve megérkező pontjaként fog szolgálni.

A kreatív foglalkoztató így közvetlenül kapcsolódik a kiállítótérhez, ha egy kiállítás kurátora úgy látja jónak, akár egybe is folyhat vele.

Nagy kérdés, hogy hol, hogyan történjen a beléptetés.

Biztonsági szempontok megkívánhatják a zsilipes beengedést, de ugyanakkor jó lenne, ha a látogatók minél kevésbé éreznék korlátozva magukat. Mágneskártyás beengedő, forgókapu, folyamatos személyes jegykezelés mind-mind a lehetséges megoldások között szerepelnek.

Sok helyen ugyanakkor (főleg az Egyesült Államokban, de már Németországban is találkozni lehet vele) sokkal egyszerűbb módját választották annak az ellenőrzésre: minden látogató egy kicsi, behajtható fülű kitűzőt kap a pénztárnál, amiről a teremőrök egy szempillantás alatt megállapíthatják, hogy az illető jogosan tartózkodik-e az adott kiállításon. Ezzel sajnos a jegykezelés komor és baljós szertartásának is búcsút kell venni, dehát mindennek megvan a maga ára ... (\_/). (Az első a müncheni Pinakothek der Moderne, a második a new yorki Metropolitan kitűzője.)

A friszkói kollégák 38.000 m2-t építenek át (mi 4.200 m2-t építünk/alakítunk át összesen), mondjuk ők 12 különböző épületet gyúrnak egy új közösbe.

Az épület leglátványosabb része a 8.100 m2-es hullámzó zöld tető fűvel, fával betelepítve.

"Mintha csak kivágnánk egy darabot a parkból [Golden Gate Park], felemelnénk, és aláraknánk a múzeumot, csakhogy ne veszítsünk egy darab zöld felületet sem."

- legalábbis így látja az egyik tervező, Olaf de Nooyer. (A vezető tervező Renzo Piano, ki más?)


A California Academy of Sciences, a múzeum fenntartója eredetileg csak kisebb helyreállításokat akart végezni, miután 1989-ben egy földrengés megrongálta a legtöbb épületet, de hamar kiderült, hogy ez a kisebb helyreállítás többe kerül, mint a nagyszabású rekonstrukció, és még csak nem is hoznak vele létre semmi újat.

Végül úgy döntöttek, ha már kicsit nem tudnak lépni, akkor lépjenek igazán nagyot, így az akadémia igazgatója azzal fordult a Boardhoz: találjuk ki, miről szól egy természettudományi múzeum a 21. században?

Folyt. ...
































































































www.aia.org/aiarchitect/thisweek06/0609/0609academy.cfm

Mielőtt újabb híresztelések kapnának szárnyra (megbolygatjuk a hősök terének megszentelt földjét, kiássuk az ismeretlen katonát ...), hadd mutassam meg a bővítés helyét.

Íme:




















A Dózsa György út járdaszigeténél kezdődik, a Hősök terén belül marad a jelenlegi járdavonalon, a Liget felől pedig - úgy tűnik - hamar abbamarad az építmény, mert ki kell kerülnünk egy fát, úgyhogy kissé szűkösen lettünk hirtelen.

És ha nem műholdról, hanem repülőről néznénk:
























Tulajdonképpen mehetne az épület tovább a tér irányában, a fenti képen is látható, hogy milyen messze van még a díszburkolatos rész, de

1. senki sem vállalja, hogy dübörgő gépkocsi forgalom alatt építsen múzeumot (technikailag lehetséges lenne, de nem sok ilyen készült még, úgyhogy túl sok a bizonytalansági tényező (*_*), amúgy legalább másfél méterrel mélyebbre kellene mindent vinni, hogy a rezgést kellőképpen csillapítsuk - és már így is legalább 8 méterrel vagyunk a föld alatt: ki bírja azt a sok lécsőzést?);
2. arra nem számíthatunk, hogy a közlekedés hamar megváltozna a téren (például - amiről sokan beszélnek, hogy jóval kevesebb sáv is elegendő lenne, és azok mehetnének a Műcsarnok előtt).

Mi ez az egész?

 

A Szépművészeti Múzeum kibővítése a Hősök Terén a föld alatt, a múzeum előtti szakaszon.

A múzeum eltervezte, a kormány eldöntötte, hogy benne lesz a közvetlen eu-s finanszírozású projektek körében, az eu meg remélhetően finanszírozni is fogja.

Ám addig még meglehetősen sok tennivaló van - ez a blog erről (is) fog beszámolni.

Miért van rá szükség?

A múzeum 100 éve épült. Akkoriban egy múzeum még leginkább a művészet temploma volt, ahova félve és áhitattal ment be a nem túl sok látogató. a gazdasági és szellemi elit (tehát a meglehetősen szűk közép és felsőbb osztályok) számára épült, akiktől elvárható volt, hogy

1.) legyen megfelelő előképzettsége a műtárgyak befogadásához, tehát a képek, szobrok, rajzok esztétikus és művészettörténetileg helyes sorrendű elrendezésén (és esetleg egy címke elhelyezésén - név, cím, évszám, leltári szám) túl a múzeumnak nem sok dolga van a kiállítás élvezhetővé, befogadhatóvá tételével;

2.) vállaljon minden kényelmetlenséget a művészet áhitatos élvezetéért.

régi képeken látszik például, hogy télen nagykabátban járkáltak a látogatók - csak annyira fűtötték a termeket, hogy ne fagyjon semmi se meg. mondjuk ez nem volt rossz a műtárgyaknak, hiszen a fűtés óhatatlanul szárítja a levegőt, ami viszont az egyik legnagyobb veszély a szerves anyagokra, mint a fa, a vászon vagy a papír

Ma már másról szól egy múzeum.

A Szépművészetiben egy ideje már látható, hogyan képzeljük el mi ezt a mást, és - úgy tűnik - a látogatók szeretik is ezt.

A régi épületben azonban sok új funkció csak nagy nehézségek árán valósítható meg.  bármilyen nagy is a múzeum épülete, az új funkciókhoz teljesen más típusú és más felszereltségű terek kellenek. Ahhoz, hogy ezeket a régi épületben tartósan és a tőlünk elvárható minőségben tudjuk biztosítani, radikálisan át kellene alakítani a meglévő tereket. Még ez sem oldaná meg azonban teljesen az infrastrukturális problémákat, a régi épület azonban nagy mértékben sérülne, már ha egyáltalán kapnánk engedélyt ilyen nagyszabású átalakításokra (például a magasföldszinti nagy csarnokok szintjének a megosztására) a műemlékvédelemtől.

Megoldásként tehát vagy egy teljesen új épületbe költözés, vagy egy új szárny létrehozása adódik.

Mi épül?

A Szépművészeti új fogadó zónája

• előcsarnok pénztárral, múzeumi és turisztikai információs területekkel, megfelelő méretű ruhatárral, találkozási és pihenőhelyekkel;
  

• kb. 1.000 m2 alapterületű, korszerű technológiával felszerelt kiállítótér az időszaki kiállítások számára,
  
• kreatív foglalkoztató terek gyermekek és felnőttek számára;

• nagy méretű múzeum shop,
• kávézó és önkiszolgáló étterem (mínusz pörköltszag ... (ˇ_ˇ) );
  

• mosdók, pelenkázók,
• és mindezek kiszolgáló helyiségei.